Nyomtatás PDF

Asztma kórismje

asztma, kórisme, spirometria

Az asztma gyanúja elsősorban a beteg által elmondott jellemző tünetek alapján merül fel. Az asztma diagnózisát az ismételt spirometriás vizsgálat erősíti meg, amely órák vagy napok alatt ismételve a légúti szűkület oldódását, azaz visszafordítható jellegét mutatja. Ha az első vizsgálat alkalmával a légutak éppen nem szűkek, akkor a diagnózis úgy erősíthető meg, hogy a beteg az egészséges emberre hatástalan dózisú hörgőszűkületet kiváltó permetet (aeroszolt) lélegez be. Ha a belégzést követően a beteg légútjai szűkülnek, az asztma diagnózisa felállítható.

A spirometria a légúti elzáródás súlyosságának megítélésében, és a kezelés nyomonkövetésében is hasznos. A csúcsáramlás (a leggyorsabban kilélegezhető levegőmennyiség) kis kézi eszközzel, a csúcsáramlás-mérővel mérhető. E vizsgálattal gyakran otthon követik nyomon az asztma súlyosságát. A csúcsáramlás általában reggel 4 és 6 óra között a legalacsonyabb, és délután 4 óra körül a legmagasabb. A fenti időpontokban mért értékektől való 15-25%-os eltérés azonban a középsúlyos és súlyos asztma jele.

Gyakran nehéz meghatározni, hogy mi váltja ki a betegben az asztmát. Az allergiás bőrteszt segíthet az asztmás tüneteket előidéző allergének kimutatásában. A bőrteszttel kiváltott válaszreakció azonban nem jelenti azt, hogy a vizsgált allergén okozza az asztmát. A betegnek figyelnie kell azt, hogy a rosszullét azután következik-e be, hogy a gyanusított allergénnel találkozott. Amennyiben egy adott allergénre gyanakszunk, az érzékenység mértéke meghatározható a gyanúba vett allergén ellen termelt ellenanyag vérszintjének mérésével.

Ha az asztma diagnózisa kétséges, vagy a tüneteket kiváltó anyag azonosítása szükséges, inhalációs terheléses vizsgálatot kell végezni. Mivel a vizsgálat célja a légúti szűkület előidézése, kis valószínűséggel ugyan, de súlyos asztmás roham is kialakulhat a vizsgálat során. Először a vizsgáló spirométerrel meghatározza, hogy mennyi az a legnagyobb levegő mennyiség, amit a beteg egy másodperc alatt, erőltetetten ki tud fújni. A vizsgálat angol neve használatos: forced expiratory volume in one second (FEV1) - magyarul: első másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat. A következő lépésben a beteg erősen higított allergénnel inhalál. Körülbelül 15-20 perccel később a spirometriás mérést megismétlik. Ha az első másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat több, mint 20%-kal csökken az allergén belégzése után, akkor az asztmát ez az allergén váltotta ki.

A terhelésre jelentkező asztma vizsgálatára spirometriát használnak, az első másodperces erőltetett kilégzési térfogatot mérik szobakerékpáron végzett terhelés előtt és után. Ha az érték több, mint 15%-kal csökken, akkor a beteg asztmája terheléssel is kiváltható.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck