Nyomtatás PDF

Gégefedő-gyulladás gyermeknél

gégefedő-gyulladás, epiglottitisz

A gégefedő-gyulladás (epiglottitisz, néha szupraglottitisznek hívják) a gégefedő gyorsan súlyosbodó, súlyos fertőzése, amely légúti elzáródást és halált okozhat.

A gégefedő nyelés során elzárja a gégebemenetet és a légcsövet (larinx és trachea). A gégefedő fertőzését majdnem mindig b típusú Haemophilus influenzae okozza. Nagyon ritkán Streptococcus baktériumok a felelősek, különösen idősebb gyermekekben és felnőttekben. Az epiglottitisz leggyakrabban 2-5 éves kor között fordul elő. Két éves kor alatt nem gyakori, de bármilyen korú személyt, akár felnőttet is érinthet.

A fertőzés általában felső légúti ruttal kezdődik, így az orr és a garat gyulladásával, azután lehúzódik a gégefedőre. Gyakran társul a véráramban baktériumok megjelenésével (bakteriémia).

Tünetek

A gégefedő-gyulladás hirtelen halállal végződhet, mert a fertőzött szövettörmelék belélegzése elzárhatja a légutakat és megakadályozza a légzést.

A fertőzés általában hirtelen kezdődik és gyorsan rosszabbodik. Az előzőleg egészséges gyermeknek fáj a torka, bereked és gyakran magasra szökik a láza. Gyakoriak a nyelési és légzési nehézségek. A gyermek általában nyáladzik, szaporán lélegzik és belégzéskor sípoló hangot ad. A nehézlégzés következtében a gyermek gyakran előrehajol, miközben nyakát hátrafeszíti, hogy így próbálja növelni a tüdőbe jutó levegő mennyiségét. A nehezített légzés a vérben széndioxid felhalmozódásához és alacsony oxigénszint kialakulásához vezethet. A duzzadt gégefedő megnehezíti a nyák felköhögését. Ezek a tényezők néhány órán belül halálhoz vezethetnek.

A gégefedő-gyulladást tüdőgyulladás kísérheti. A fertőzés néha az ízületek, az agyhártyák, a szívburok vagy a bőr alatti szövetek felé is terjed.

Kórisme és kezelés

A gégefedő-gyulladás sürgősségi eset és az orvos ilyen irányú gyanúja esetén azonnali kórházi ellátást igényel.

A diagnózis a gégefedő gégetükörrel végzett vizsgálatán alapul, ez a vizsgálat azonban a légutak hirtelen halált okozó elzáródásához vezethet. Ezért ezt a vizsgálatot általában szakorvos végzi, ideális körülmények között műtőben, miután a gyermeket elaltatták. Elzáródás esetén az orvos azonnal újra átjárhatóvá teszi a légutakat kemény cső bevezetésével (endotracheális tubus) vagy a nyak elülső részén készített nyílás segítségével (gégemetszés, tracheosztómia).

Az orvos a felső légutak váladékaiból és a vérből mintákat vesz és tenyésztésre a laboratóriumba küldi. Az antibiotikus kezelést azonban elkezdik még mielőtt a tenyésztés eredményét kézhez vennék.

Megelőzés

Napjainkban hozzáférhető a b típusú Haemophilus influenzae elleni védőoltás. A gégefedő-gyulladás ily módon jelenleg a csecsemők oltásával megelőzhető. Az Egyesült Államokban a gégefedő-gyulladás szerencsére ritka betegség lett a rutin védőoltások bevezetése óta. A b típusú Haemophilus influenzae elleni védőoltás-sorozatból az elsőt általában 2 hónapos korban adják.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck