Nyomtatás PDF

Herpesz (újszülöttkorban)

herpesz, újszülött

Újszülöttekben a herpesz szimplex a jelentősebb szerveket (agy, máj, tüdő) érintő súlyos vírusos fertőzés, gyakran okoz maradandó károsodást vagy halált. A herpesz szimplex vírus fertőzés minden 2500-5000 újszülöttből egy gyermeket érint. A baba fertőződhet a szülés előtt vagy után. A herpesz szimplexes újszülött édesanyja általában nincs tudatában annak, hogy herpesze lenne, és tünetmentes a szülés idején.

Tünetek és kórisme

Az első tünetek általában az első és második élethetek között jelennek meg, azonban az is lehetséges, hogy a negyedik hétig semmi tünet nincs. A betegség kezdődhet kicsiny, folyadékkal telt, hólyagos, vörös bőrkiütésekkel, a fertőzött újszülöttek több mint 45%-ának azonban nincs bőrjelensége. Ha a kezelést nem kezdik meg időben, gyakran 7-10 napon belül súlyos tünetek jelentkeznek: ingadozó hőmérséklet, aluszékonyság és az agy fertőződése miatt kialakuló görcsök, izomtónus-zavar, légzészavar, májgyulladás (hepatitisz) és az erekben a vér általános fokozott alvadékonysága.

Az orvos könnyen felismeri a herpeszre jellemző folyadékkal telt hólyagokat, a többi tünet azonban nem jellegzetes. A fertőzés diagnózisát általában a hólyag folyadékából vett minta 24-48 órát igénylő laboratóriumi tenyésztése erősíti meg. A herpesz szimplex vírust ki lehet mutatni vizeletből, a szemhéj és az orrlyukak váladékából, vérből vagy agyvízből is.

Kórjóslat és kezelés

Kezelés nélkül az egész szervezetet érintő betegségben szenvedő újszülöttek 85%-a meghal. Ha a betegség csak a bőrre, a szemekre, a szájra korlátozódik, a halálos kimenetel nem gyakori, azonban ezen újszülöttek kb. 30%-ának agy- vagy idegkárosodása lesz, amely esetleg 2-3 éves kor előtt nem észlelhető.

A kezelés vírusellenes szerek, például aciklovir, intravénás adásával 50%-kal csökkenti a halálozási arányt és nagymértékben növeli a tünetmentesen gyógyuló herpeszes csecsemők számát. A szem fertőzéseit általában trifluridin cseppel vagy kenőccsel, valamint idoxuridin kenőccsel kezelik.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck