Nyomtatás PDF

Kanyaró

kanyaró, morbilli, védőoltás

A kanyaró (9 napos kanyaró) igen fertőző, változatos tünetekkel és jellegzetes kiütésekkel járó vírusos megbetegedés. Az emberek kanyaróval elsősorban a fertőzött ember köhögésével levegőbe juttatott parányi nyálcseppek belélegzése útján fertőződnek. A kanyaró vírusával fertőzött ember 2-4 nappal a kiütések megjelenése előtt már fertőző, és az marad a kiütések eltűnéséig.

Az oltás széleskörű elterjedése előtt 2-3 évenként robbantak ki kiterjedt kanyaró járványok, különösen óvodás és iskoláskorú gyermekek között; a közbeeső években csak helyi járványok fordultak elő. Napjainkban járványok jellegzetesen az előzőleg beoltott tizenévesek és fiatal felnőttek, valamint fiatal gyermekek (oltatlan óvodáskorú gyermekek és az oltásra még túl fiatal csecsemők, azaz 12 hónaposak vagy fiatalabbak) között fordulnak elő. Kanyarón előzőleg már átesett vagy védőoltásban részesült nő a védettséget (antitestek formájában) átadja gyermekének, ez a védettség az első életév nagyobb részére elegendő. Ezután a kanyaróval szembeni fogékonyság azonban nagy. Egyszeri kanyaró megbetegedés egész életre szóló védelmet nyújt.

Tünetek és kórisme

A kanyaró tünetei 7-14 nappal a fertőzés után kezdődnek. A fertőzött személyben először láz, nátha, torokfájás, elfojtott köhögés és a szemek belövelltsége jelentkezik. Kettő-négy nappal később kicsi fehér foltok (Koplik-foltok) jelennek meg a szájban. Az enyhén viszkető kiütések a tünetek megjelenését követő harmadik-ötödik napon jelentkeznek. A kiütések a fülek előtt és alatt és a nyak oldalán kezdődnek, szabálytalan, lapos, vörös mezők formájában, amelyek még tovább nőnek. A kiütések egy-két napon belül, ahogy az arcon halványodni kezdenek, átterjednek a törzsre, a karokra és a lábakra.

A betegség csúcspontján a beteg nagyon rosszul érzi magát, a kiütések kiterjedtek és a hőmérséklet meghaladhatja a 40 °C-t. Három-öt nap múlva a hőmérséklet csökken, a beteg jobban érzi magát és a néhány megmaradt kiütés gyorsan eltűnik. A diagnózis a típusos tüneteken és jellegzetes kiütéseken alapul. Speciális vizsgálatot általában nem végeznek.

Kórjóslat és szövődmények

Egészséges, jól táplált gyermekben a kanyaró ritkán súlyos. Szövődményes bakteriális fertőzés azonban, így például tüdőgyulladás (különösen csecsemőkben) vagy középfülgyulladás, elég gyakori; a kanyarós betegek különösen fogékonyak a Streptococcus baktérium fertőzéssel szemben. Ritkán a vérlemezkeszint olyan alacsony lehet, hogy a gyermeken véraláfutások és vérzések lépnek fel.

Az agyvelő fertőzése (enkefalitisz), mint szövődmény, 1000-2000-ből egy esetben fordul elő. Agyvelőgyulladás gyakran magas lázzal, görcsökkel és kómával jelentkezik, általában a kiütések megjelenését követő második naptól a harmadik hétig. Ez a betegség lehet rövid lefolyású, kb. 1 héten belüli gyógyulás, de lehet elhúzódó, súlyos agykárosodással járó vagy akár halállal végződő is. Ritka esetekben hónapokkal-évekkel később agykárosodáshoz vezető ún. szubakut szklerotizáló panenkefalitisz - a kanyaró súlyos szövődménye - alakulhat ki.

Megelőzés és kezelés

A kanyaró elleni védőoltás egyike a gyermekkori rutin védőoltásoknak. Az oltást általában mumpsz és rubeola elleni oltóanyagokkal kombinálva adják, a comb vagy a felkar izmaiba.

A kanyarós gyermeket melegben és kényelmesen kell elhelyezni. Paracetamol vagy ibuprofen adható a láz csillapítására. Másodlagos fertőzés kialakulásakor antibiotikumot adnak.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck