Nyomtatás PDF

Krónikus meningitisz

krónikus meningitisz, agyhártyagyulladás

Az agyhártyák egy hónapig vagy tovább tartó gyulladását jelenti.

Krónikus meningitisz általában akkor alakul ki, ha az immunrendszer legyengült AIDS, daganat, más súlyos betegség, daganatellenes gyógyszerek vagy hosszantartó kortikoszteroid kezelés miatt.

Okok

Néhány fertőző kórokozó bekerülhet az agyba, és ott hosszú ideig növekedhet, fokozatosan kialakítva a tüneteket és a károsodást. A leggyakoribb ilyen kórokozók a Cryptococcus gomba, a citomegalovírus, az AIDS vírusa, valamint a tuberkulózist, a szifiliszt és a Lyme-kórt okozó baktériumok.

Néhány nem fertőző betegség, mint például a szarkoidózis és néhány daganat izgathatják az agyhártyákat, ami krónikus meningitiszhez vezet. A nem fertőző okok közül az agyhártyák limfómái és leukémiái a leggyakoribbak. Néhány daganatellenes szer, szerv transzplantációban használt gyógyszer, sőt olyan nem-szteroid gyulladásgátló, mint az ibuprofen, szintén gyulladásba hozhatja az agyhártyákat.

Tünetek

A krónikus meningitisz tünetei hasonlók a bakteriális meningitiszéhez, de a betegség sokkal lassabban, fokozatosan fejlődik ki, inkább hetek, mint napok alatt. A láz gyakran kevésbé súlyos, mint a bakteriális meningitiszben. Fejfájás, zavartság, hátfájás és idegműködési zavarok (például gyengeség, bizsergés, zsibbadás és arcbénulás) gyakoriak.

Kórisme

A tünetek alapján gyanítható a krónikus meningitisz diagnózisa. Részlegesen kezelt bakteriális meningitisz, amelyet a helytelen antibiotikus kezeléssel csupán tünetszegénnyé tett, de nem szüntetett meg, agydaganatok és tályogok hibáztathatók a krónikus meningitiszért. A biztos diagnózis komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálat (MRI), majd gerinccsapolás és az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata alapján állítható fel. A gerincvelői folyadékban a fehérvérsejtszám magasabb, mint rendesen, de alacsonyabb, mint a bakteriális meningitiszben, és különböző sejttípusokat tartalmaz (limfocitákat, inkább, mint neutrofil granulocitákat). A fertőző organizmusok mikroszkóp alatt láthatók lehetnek. A kórokozó azonosítása végett az agy-gerincvelői folyadékot mindig elküldik tenyésztésre. Kiegészítő vizsgálatokat végezhetnek tuberkulózis, szifilisz, bizonyos gombák és vírusok kimutatására.

Kezelés

Bizonyos, nem fertőző okra visszavezethető (például szarkoidózis) krónikus meningitiszeket prednizolonnal kezelik. A fertőző krónikus meningitisz kezelése a kiváltó októl függ.

A gomba okozta meningitiszt intravénás gombaellenes szerekkel kezelik. Leggyakrabban az amphotericin B-t, a flucitozint és a flukonazolt használják. Nehezen kezelhető esetekben az amphotericin B-t közvetlenül az agy-gerincvelői folyadékba adják ismételt gerinccsapolásokkal vagy Ommaya tartályon keresztül. Ezt az eszközt a fejbőr alá ültetik be, és egy kis csövön keresztül juttatják a gyógyszereket az agykamrákba. Cryptoccus menigitiszben az amphotericin B-t általában flucitozinnal kombinálják.

A visszatérő herpesz vírus okozta meningitisz aciklovirral, a citomegalovírus okozta meningitiszt ganciklovirral lehet kezelni. A legtöbb vírusos meningitisz magától megszűnik, és nem igényel különösebb kezelést.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck