Nyomtatás PDF

Legionárius betegség

legionárius-betegség, Legionella

A legionárius betegséget, a Legionella pneumonphila baktérium és egyéb Legionella fajok okozzák; a tüdőgyulladások 1-8%-áért, illetve a kórházban szerzett, végzetes formák 4%-áért felelősek. Általában nyár végén és kora ősszel jelenik meg. A Legionella baktérium vízben él, és a fertőzés elterjedése akkor figyelhető meg, amikor a kórokozót a szállodák vagy kórházak légkondicionálója szétszórja.

Az Amerikai Légió tagjai között tüdő-megbetegedések sorozata tört ki 1976-ban egy szállodában, amely a baktérium felfedezéséhez - és elnevezéséhez - vezetett. Nem ismert olyan eset, amikor a fertőzés közvetlenül terjedt emberről emberre.

Bár a legionárius betegség bármely életkorban kialakulhat, a középkorúak és idősek gyakrabban érintettek. A dohányosok, alkoholisták vagy a kortikoszteroidot szedők veszélyeztetettebbnek tűnnek. A legionárius betegség viszonylag enyhébb tüneteket okoz, de akár életveszélyes is lehet.

Az első tünetek, amelyek 2-10 nappal a fertőződés után jelennek meg, az étvágytalanság, láz, fejfájás és az izomfájdalom. Később száraz köhögés jelentkezik, mely köpetürítéshez vezet. A súlyos betegeknél kifejezett nehézlégzés, és gyakran hasmenés alakul ki. A zavartság és a tudatállapot egyéb elváltozásai kevésbé gyakoriak. A köpet, vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata megerősíti a diagnózist. A Legionella pneumophilával fertőzött emberek antitesteket képeznek a betegség leküzdésére; vérvizsgálattal az antitestek megnövekedett koncentrációja kimutatható. Az antitestvizsgálat eredménye azonban általában akkor lesz értékelhető, amikor a tüdőgyulladás már lezajlott.

A betegség kezelésében az eritromicin az elsőként választandó antibiotikum. Enyhébb esetekben szájon át, máskor vénásan adható. Azonban a megbetegedettek mintegy 20%-a meghal. A halálozási arány magasabb azok között, akik kórházban fertőződtek meg, vagy gyengébb ellenállóképességgel rendelkeznek. Az eritromicinnel kezelt betegek többsége javul, de a teljes felépülés hosszú időt vesz igénybe.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck