Nyomtatás PDF

Légzőrendszer betegség tünetei

köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, zihálás, stridor, vérköpés, cianózis, dobverőujj

A légzőrendszer betegségeinek leggyakoribb tünete a köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, zihálás, stridor (a légzés alatti sípoló hang), vérköpés (vér felköhögése - haemoptoe), bőr kékes elszíneződése (cianózis), az ujjvégek kiszélesedése, és a légzési elégtelenség. Többségük nemcsak a légzőrendszer megbetegedésekor észlelhető. Mellkasi fájdalom kialakulhat például szív- vagy emésztőrendszeri betegség esetén is.

A köhögés hirtelen kialakuló heves levegőmozgás, amelynek célja, hogy a légutakat megtisztítsa az idegen anyagoktól.

A köhögés, mely mindenkinek ismerős folyamat, a tüdők és a légutak védelmét szolgáló bonyolult reflex eredménye. Egyéb mechanizmusokkal együtt a köhögés a belélegzett (aspirált) apró részecskéktől segít megvédeni a tüdőt. A köhögés esetenként köpetürítéssel jár - a tüdőkből nyálka, törmelék és sejtek keveréke ürül ki.

A köhögésnek számos formája fordul elő. Lehet kínzó, különösen, ha mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel vagy szokatlanul nagy mennyiségű köpet (slejm - nyák) ürítésével jár. Ha azonban a köhögés évtizedek alatt fejlődik ki, mint a dohányosok idült hörgrutja esetében, a beteg aligha van betegsége tudatában.

A köhögésről szerzett információk segítik az orvost a kiváltó ok megállapításában. Ezért az orvos megkérdezheti:

  Mennyi ideje észlelhető a köhögés

  A nap melyik szakában jelentkezik

  Milyen tényezők befolyásolják: pl. hideg levegő, testhelyzet, beszéd, evés, vagy ivás

  Kíséri-e mellkasi fájdalom, légszomj, rekedtség, szédülés vagy egyéb tünetek

  Köpetürítéssel jár-e.

A beteg üríthet köpetet köhögés nélkül, vagy lehet köpetürítés nélküli száraz köhögése. A köpet megtekintése segíti a diagnózis felállítását. Sárga, zöld vagy barna köpet bakteriális fertőzésre utalhat. Tiszta, fehér, vizes köpet a bakteriális fertőzésre nem jellemző, inkább vírusfertőzés, allergia vagy irritáló anyag okozhatja. Az orvos mikroszkóppal is megvizsgálhatja a köpetet. A mikroszkóppal látott baktériumok és fehérvérsejtek a bakteriális fertőzés gyanúját erősítik meg.

Kezelés

A köhögés fontos szerepet játszik a köpet kiürítésében és a légutak tisztításában, így nagy mennyiségű köpet képződésekor nem szabad a köhögést csillapítani. A kiváltó ok - mint például a gyulladás, a tüdőben levő folyadék, vagy az allergia - kezelése fontosabb. Például bakteriális gyulladásban antibiotikumot, allergiában antihisztamint lehet adni.

A köhögéscsillapító gyógyszerek száraz (köpet, nyák termelődés nélküli) köhögés esetén adhatóak, ha az nagyon zavarja a beteget. Bizonyos körülmények között, amikor a beteg például kimerült, de (a köhögés miatt) nem tud pihenni, köhögéscsillapító gyógyszerekkel mérsékelhető a köhögés, még akkor is, ha köpet szakad fel. A köhögés a gyógyszerek két csoportjával kezelhető: a köhögéscsillapítókkal és a nyákoldókkal (expectoransok).

Köhögéscsillapító kezelés

A köhögéscsillapító gyógyszerek gátolják a köhögést. A kodein, mely kábító hatású (narkotikus) és fájdalomcsillapító (analgetikum), az agyban elhelyezkedő köhögési központ gátlásán keresztül csillapítja a köhögést, ugyanakkor a betegeket álmosíthatja. Hányingert, hányást és székrekedést is okozhat. Ha a kodeint hosszú időn keresztül alkalmazzák, a köhögés megfelelő mértékű csillapításához az adagot emelni kell. A köhögéscsillapításra számos egyéb narkotikum is használható, de mellékhatásaik is hasonlóak.

A dextrometorfan nem fájdalomcsillapító, de hatásosan gátolja az agyi köhögés-központot. Számos recept nélkül kapható köhögéscsillapító gyógyszer alkotórésze, hozzászokás veszélye nem áll fenn, és nem okoz álmosságot.

A demulkensek védő bevonatot képeznek a sérült nyálkahártyán. A gége fölötti terület irritációja okozta köhögésben használatosak. A demulkensek cukorka és szirup formájában érhetők el.

A helyi érzéstelenítők, mint a benzokain, a köhögési reflexet gátolják. Ezeket a gyógyszereket a garat hátsó falára permetezve, olyan beavatkozásokat végezhet az orvos, amelyeket a beteg köhögése akadályozna, mint például a hörgőtükrözés (bronchoszkópia - olyan vizsgálat, amelynek során a hörgőket egy optikai csövön keresztül közvetlenül tanulmányozzák).

A párainhaláció, például porlasztóból, a garat és a légutak ingerlésének csökkentésével segítheti a köhögés csillapítását. A pára nedvessége oldja a nyákot, ezzel könnyebben kiköhöghetővé teszi. Hideg párásító hasonlóan eredményesen használható.

Köptetők (expectoransok)

A köptetők a váladékot hígabbá, folyékonyabbá és így könnyebben kiköhöghetővé teszik. A jodidok gyakran használt expectoransok, emellett a guaifenezin és a terpen hidrát is számos recept nélkül kapható gyógyszer alkotórésze. Gyermekekben a kis adag ipecacuana szirup, különösen croupban, hasznos lehet. A nyákot elfolyósító gyógyszereket (mukolitikumok) akkor használják, amikor a legfőbb probléma, hogy a bronchusváladék sűrű, tapadós, mint például cisztás fibrózisban.

Antihisztaminok, dekongesztánsok,
hörgőtágítók

A légutakat szárító antihisztaminoknak a köhögéscsillapítás kezelésében alig vagy egyáltalán nincs szerepük, kivéve ha azt allergia okozza, vagy a közönséges nátha kezdetén. Az egyéb okok miatt kialakuló köhögés esetén azonban az antihisztaminok szárító hatása ártalmas, mert a nyákot tapadóssá teszik, így felköhögését megnehezítik.

Dekongesztánsok, mint a fenilefrin, amelyek az orrdugulást enyhítik, a köhögés könnyítésére nem használatosak, kivéve ha a köhögést a garatba lecsorgó váladék váltja ki.

Bronchodilatátorok, mint az inhalációs szimpatomimetikumok, vagy a szájon keresztül adható teofillin, akkor javasolhatók, ha a légutak szűkülete okozza a köhögést, mint hörgi asztmában (asthma bronchiale) vagy tüdőtágulás esetén (emfizéma).


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck