Nyomtatás PDF

Orsógiliszta fertőzés (Ascariasis)

bélférgesség, Ascaris, orsógiliszta

Az ascariasist (ejtsd: aszkáriázis) az Ascaris lumbricoides nevű hengeres féreg okozza. A betegség világszerte előfordul, azonban a melegebb vidékeken, szegényes közegészségügyi viszonyok között gyakoribb, mivel nagyrészt a gyermekek nem szabályozott székletürítése tartja fenn.

A lárvák tüdőn keresztül történő vándorlásától eltekintve az Ascaris férgek életciklusa Tricriséhoz hasonló. A kikelt lárva áthatol a vékonybél falán, majd a nyirok- és vérkeringéssel a tüdőbe kerül. Itt a léghólyagocskákba (alveolusok) jut, felvándorol a légutakba, majd a beteg a garatjából ismét lenyeli. A lárva a vékonybélben érik meg, és itt él tovább. A kifejlett alakok 15-50 cm hosszúak, és 2-6 mm vastagok. Mind a lárvák vándorlása a tüdőn keresztül, mind pedig a bélben tanyázó kifejlett férgek okozhatnak tüneteket.

Tünetek és kórisme

A lárvák vándorlása a tüdőn keresztül lázzal, köhögéssel és nehézlégzéssel járhat. A súlyos bélfertőzés hasi görcsöket, és alkalmanként bélelzáródást okozhat. A nagy számú féreg csökkentheti a táplálék felszívódását, az érett férgek pedig elzárhatják a féregnyúlvány szájadékát, az epevezetékeket vagy a hasnyálmirigy-vezetéket.

A kifejlett féreg jelenlétét általában a székletben jelenlévő peték alapján ismerik fel, de olykor a vizsgálatok magát az érett férget is kimutatják a székletből, hányadékból vagy a lárvákat a köpetből. Megemelkedhet a vérben bizonyos fehérvérsejttípusnak, az eozinofil sejteknek a száma. Mellkasröntgen-vizsgálat során esetleg láthatók a vándorlás jelei.

Megelőzés és kezelés

A megelőzés kulcsa a megfelelő közművesítés, és a mosatlan zöldségek fogyasztásának kerülése. A kezelés pirantel-pamoát vagy mebendazol adásából áll; az utóbbi szer azonban terhes nőknél a magzatra gyakorolt esetleges káros hatásai miatt kerülendő.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck