Nyomtatás PDF

Nekrotizáló enterokolitisz újszülöttnél

nekrotizáló enterokolitisz, bélgyulladás, elhalás, újszülött

A nekrotizáló enterokolitisz olyan betegség, amelyben a bélrendszer belső felszíne megsérül és begyullad; súlyos esetben a bélszakasz egy része elhalhat (nekrotizál), ez bélperforációhoz és hashártyagyulladáshoz vezet. Nekrotizáló enterokolitisz főleg koraszülöttekben fordul elő, a betegség oka nem teljesen ismert.

A bélrendszer nem megfelelő vérellátása beteg koraszülöttekben a bél egy részének sérülését okozhatja. Ezt követően baktériumok törhetnek be a károsodott bélfalba és itt gázokat termelnek. Ha a bélfal kilyukad, a béltartalom kijut a hasüregbe és annak fertőzését okozhatja (hashártyagyulladás), ez vérrel tovaterjedő fertőzéshez (szepszis) és végül halálhoz vezethet.

Tünetek és kórisme

Nekrotizáló enterokolitiszben szenvedő csecsemők nem etethetők, hasuk puffadt. Epével festenyzett béltartalmat hányhatnak és székletükben vér jelenhet meg. A vérben megjelenő fertőzés levertséget és rendellenes, általában alacsony testhőmérsékletet okozhat. A vér savassá válhat és a csecsemőnek rövid, légzésmegállással járó légzésszünetei lehetnek. A has röntgenvizsgálata során kimutatható a bélfalban a baktériumok által termelt gáz, amely megerősíti a nekrotizáló enterokolitisz diagnózisát.

Kezelés és kórjóslat

Több bizonyíték van arra, hogy az anyatej megvédheti a koraszülötteket a nekrotizáló enterokolitisszel szemben. Kis súlyú vagy beteg koraszülöttek esetében a betegség veszélye csökkenthető a szájon át táplálás néhány napos felfüggesztésével, majd ezután a táplálék mennyiségének lassú emelésével. Ha a nekrotizáló enterokolitisz gyanúja felmerül, az újszülött szájon át való etetését azonnal leállítják. A belekben csökkenti a nyomást, ha a gyomorba helyezett szívócsővel a gázokat és a folyadékokat eltávolítják. A folyadékpótlás intravénásan történik és azonnal antibiotikus kezelést kezdenek.

Ha a belek perforálnak vagy a hasüreg fertőződik, sebészeti beavatkozás szükséges. Esetleg műtét indokolt akkor is, ha a csecsemő állapota rohamosan romlik. A nekrotizáló enterokolitiszben szenvedő csecsemők kb. 70%-a azonban nem igényel sebészeti beavatkozást. A műtét során a perforált vagy elhalt (nekrotizált) bélszakaszt eltávolítják. A megmaradt ép bélszakasz végét a bőrfelszínre szájaztatják ki és nyitva hagyják (sztóma). Abban az esetben, ha a bélszakaszok végei egészségesek, már az első műtétnél egyesíteni lehet azokat. Máskülönben a végeket néhány héttel vagy hónappal a műtétet követően, miután a bélszövet egészséges lett, egyesítik.

Az intenzív orvosi ellátás és a megfelelő sebészi beavatkozás javította a nekrotizáló enterokolitiszben szenvedő csecsemők prognózisát. Napjainkban ezeknek a csecsemőknek több, mint kétharmada meggyógyul.

Ritkán, a sebészeti beavatkozásban nem részesült csecsemők vastagbelének egy szakasza beszűkül a betegséget követő hetekben-hónapokban, ami a bélszakasz részleges elzáródását okozza. A hegesedett, beszűkült rész kitágításához műtét szükséges.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck