Nyomtatás PDF

Poliomielitisz, Heine-Medin-betegség

járványos gyermekbénulás, poliovírus, védőoltás, Sabin, Salk

A járványos gyermekbénulás (poliomielitisz) nagyon fertőző, tartós izomgyengeséget, bénulást és egyéb tüneteket okozó, néha halálos kimenetelű vírusos betegség. A poliovírus egy enterovírus fajta, amely különböző anyagok, pl. fertőzött széklet vagy szennyezett víz lenyelésével terjed. A fertőzés a bélrendszerből szóródik a szervezetben mindenfelé, azonban az agy és a gerincvelő betegsége a legsúlyosabb.

A XX. század elején az egészségügyi források nagy részét a poliovírussal fertőzött emberekre fordították. Napjainkban a legtöbb orvos nem látott új poliofertőzést. Iparosodott országokban a gyermekbénulás járványok gyakorlatilag eltűntek a széleskörű védőoltási program eredményeként. Az oltások elterjedése előtt a mérsékelt éghajlaton nyáron és ősszel fordultak elő járványok. Fejlődő országokban a vírus emberi széklettel szennyezett vízellátással terjedhet. Az öt év alatti gyermekek fertőződése a vírussal ezeken a fertőzőforrásokon keresztül különösen valószínű.

Tünetek és kórisme

A gyermekbénulás kisgyermekekben gyakran enyhe lefolyású. A fertőzést követően három-öt nappal kezdődő tünetek az általános betegségérzet (rossz közérzet), mérsékelt láz, fejfájás, torokfájást és hányás. A gyermek általában 24-72 órán belül meggyógyul.

Idősebb gyermekeknél és felnőtteknél nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyosabb betegség. A fertőzés után 7-14 nappal megjelenő tünetek a láz, súlyos fejfájás, merev nyak és hát, valamint a mélyizom-fájdalom. Néha a bőr egyes részein furcsa érzések alakulnak ki, így tűszúrásérzés vagy fájdalommal szembeni szokatlan érzékenység. Attól függően, hogy az agy és a gerincvelő melyik része érintett, a betegség előrehaladása megállhat, vagy bizonyos izmokban gyengeség, illetve bénulás alakulhat ki. A betegnek nyelési nehézsége lehet vagy félrenyelt nyáltól, ételektől és folyadékoktól fulladhat. Néha a folyadék feljut az orrba és beszéde orrhangú lesz.

Az orvos a gyermekbénulást tünetei alapján diagnosztizálhatja. A diagnózist megerősíti a poliovírus kimutatása székletmintából és a vírus elleni antitestek magas szintje a vérben.

Szövődmények

A gyermekbénulás legsúlyosabb szövődménye a maradandó bénulás, mely 100 esetből kevesebb mint egy betegnél alakul ki, de egy vagy több izom tartós gyengesége gyakori.

Néha érintett lehet az agy légzőközpontja, ami a mellkasi izmok gyengeségét vagy bénulását okozza. Az 1940 és 1950-es évek járványai alatt ez a szövődmény vezetett a vastüdő, egy nehézkes légzéstámogató mechanikai eszköz használatához. Napjainkban a gyermekbénulás okozta halálozás ritka.

Néhány embernél későbbi szövődmények alakulnak ki 20-30 évvel a gyermekbénulás lezajlása után. Ezt a betegséget (posztpoliomielitisz szindróma) gyakran súlyos rokkantságot okozó, egyre romló izomgyengeség jellemzi.

Megelőzés és kezelés

A gyermekbénulás elleni védőoltás hozzátartozik a gyermekkori rutin védőoltásokhoz. Az oltásnak két formája ismert: az inaktivált poliovírus-oltást (Salk vakcina) injekció formájában adják; az élő poliovírus-oltást (Sabin cseppek) szájon keresztül juttatják a szervezetbe. Az élő, szájon át adott oltóanyag biztosabb védettséget nyújt és általában ezt részesítik előnyben. Nagyon ritka esetben azonban az élő oltás okozhat gyermekbénulást, különösen immunhiányos betegekben. Ezért élő oltást nem adnak immunhiányos embereknek és azoknak, akik ilyen személlyel közeli kapcsolatban állnak, mert az oltás után egy ideig még élő vírus ürül a széklettel.

Első oltás 18 év felett rutinszerűen nem ajánlott, mert az Egyesült Államokban a járványos gyermekbénulás veszélye felnőttekre nézve igen alacsony. A soha nem oltott felnőtteket, akik olyan helyre utaznak, ahol a gyermekbénulás még egészségügyi veszélyt jelent, be kell oltani.

A gyermekbénulást nem tudják gyógyítani, vírusellenes szerek nem hatnak a betegség lefolyására. A légzési izmok gyengeségekor lélegeztetőgép használható.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck