Nyomtatás PDF

Reumatoid artritisz, juvenilis

reumatoid artritisz, juvenilis

A juvenilis (fiatalkori) reumatoid artritisz az ízületek tartós gyulladása (artritisz), amely hasonló a reumás artritiszhez,n csak ez 16 éves kor előtt kezdődik. Az ok ismeretlen. Öröklődő tényezők növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát

Tünetek

A betegség a beteg gyermekek kb. 40%-ában csak néhány ízületet érint, míg további 40%-ban több ízület is megbetegszik. A maradék 20%-ban szisztémás, vagyis az egész szervezetet és nem csak az ízületeket érintő, lázzal járó betegség alakul ki - ezt Still-betegségnek hívják.

A csak néhány ízületet érintő gyulladás jellegzetesen négyéves kor előtt (általában lányokban) jelentkezik. Leggyakrabban a térd-, a boka- és a könyökízület duzzad meg, fájdalmassá és merevvé válik. Olykor egy vagy több más ízületben, így a hüvelyk- és öregujjízületben, a csuklóban vagy az állkapocsban is jelentkezhet merevség és duzzanat. Az ízületi tünetek fennállhatnak tartósan vagy változó intenzitásúak lehetnek.

Különösen lányoknál nagy valószínűséggel alakul ki a szivárványhártya gyulladása (krónikus iridociklitisz), amely gyakran tünetmentes és csak szemészeti vizsgálat során ismerik fel. A szivárványhártya gyulladása esetleg vakságot okoz, ezért a gyermeket e szövődmény irányában vizsgálni és azonnal kezelni kell.

Sokízületi gyulladás bármilyen korú gyermekben előfordulhat, több lányt érint, mint fiút. Az ízületi fájdalom, a duzzanat és a merevség fokozatosan vagy hirtelen alakul ki. Általában először a térd-, a boka-, a csukló- és könyökízületek, később mindkét kéz-, a nyak-, az állkapocs- és a csípőízületek betegszenek meg. A gyulladás általában szimmetrikus, a test mindkét oldalán ugyanazokat az ízületeket érinti - például mindkét könyök- vagy csípőízületet.

A szisztémás juvenilis reumatoid artritisz egyenlő számban érinti a fiúkat és lányokat. A láz ingadozó, általában az esti órákban a legmagasabb (gyakran 39,5 °C vagy magasabb), majd gyorsan visszatér a normális értékre. A láz során a gyermek nagyon betegnek érezheti magát. Lapos, sápadt rózsaszín vagy vörös kiütések - különösen a törzsön és a lábak, karok felső részein - rövid időre (gyakran éjszaka) jelennek meg, vándorolnak és eltűnnek, majd visszatérnek. A lép és néhány nyirokcsomó megnagyobbodhat. Az ízületi fájdalom, duzzanat és merevség szokott utoljára megjelenni.

A juvenilis reumatoid artritisz mindegyik formája hátráltatja a növekedést. Az állkapocs érintettsége esetén csapott áll alakul ki (mikrognátia).

A reumafaktors olyan antitest, amely reumatoid artritiszben szenvedő felnőttek vérében általában kimutatható, de ritkán van jelen juvenilis reumatoid artritiszes gyermekekben. Reuma faktor legnagyobb valószínűséggel azokban a lányokban fordul elő, akiknek sok ízülete beteg.

Kórjóslat és kezelés

A juvenilis reumatoid artritisz tünetei a gyermekek 75%-ban teljesen eltűnnek. A prognózis rosszabb azoknál, akiknek több ízülete betegszik meg és vérükben reumafaktor is kimutatható.

Nagy adagú aszpirin általában elnyomja a fájdalmakat és az ízületi gyulladást. Egyéb nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszereket, például naproxent és tolmetint, gyakran használnak aszpirin helyett, mert az aszpirin szedése fokozza a Reye-szindróma kialakulásának veszélyét. Súlyos, az egész szervezetet érintő betegség estén a gyermeknek szájon át kortikoszteroidokat lehet adni, ezek a gyógyszerek azonban lassíthatják a növekedés ütemét és lehetőség szerint kerülendők. A kortikoszteroidokat a gyulladás csillapítására közvetlenül az érintett ízületbe is be lehet juttatni. Az aszpirinre vagy más gyulladásgátló szerre nem reagáló gyermeknek arany tartalmú injekciókat lehet adni. Penicillamin, metotrexat és hidroxiklorokvin használható, ha az aranyvegyületek hatástalanok vagy mellékhatásokat okoznak.

Tornagyakorlatokkal előzik meg az ízületi merevség kialakulását. Rögzítőkötés megakadályozza az ízület kellemetlen helyzetben történő rögzülését.

A szemet hat havonta megvizsgálják esetlegesen fennálló szivárványhártya-gyulladás kimutatása végett. A gyulladást kortikoszteroid szemcseppel vagy kenőccsel és pupillatágító gyógyszerrel kezelik. Bizonyos esetekben szemműtétre van szükség.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck