Nyomtatás PDF

Szívfejlődési rendellenességek: a nagy artériák áthelyeződése

áthelyeződés, transzpozició

A nagy artériák áthelyeződéséről beszélünk, ha a szívben felcserélődik az aorta és a tüdőartéria csatlakozási helye.

A tüdőartéria oxigénben szegény vért szállít a jobb kamrából a tüdőkbe, az aorta pedig oxigénben dús vért visz a bal kamrából a test többi részéhez. A nagy artériák áthelyeződése esetén a test felől visszajutó oxigénben szegény vér a jobb kamrából az aortába áramlik, amely az oxigénben szegény vért a tüdőket megkerülve juttatja vissza a testbe. Az újszülöttnek megfelelő mennyiségű oxigénben gazdag vére van, de ez a vér főleg a tüdőkbe jut vissza, és nem a test egyéb részeihez áramlik.

Ilyen rendellenességgel születő újszülöttek röviddel túlélhetik a születést, mert a jobb és a bal pitvar között a születéskor rendszerint kis nyílás (forámen ovále) van. Ez lehetővé teszi kis mennyiségű a tüdőből érkező oxigenizált vér átjutását a bal pitvarból a jobb pitvarba, majd innen a jobb kamrába és az aortába, így a csecsemő életben maradásához elegendő mennyiségű oxigén juthat a szervezethez.

A diagnózist általában közvetlenül a születés után felállítják fizikális vizsgálat, röntgenfelvétel, elektrokardiográfia és echokardiográfia alapján. Általában a sebészeti beavatkozást az első néhány életnapon elvégzik. A műtét során az aortát és a tüdőartériát a megfelelő kamrákhoz kapcsolják és a szívet ellátó koszorúereket a normális viszonyok kialakítása után beültetik az aortába. A sebészeti beavatkozás előtt a csecsemők egy részének prosztaglandin, például alprosztadil, adása szükséges a duktusz arteriózusz nyitvatartásához. Egyeseknél szükség lehet a pitvarok közötti nyílás megnagyobbítására ballonvégű katéterrel, hogy így több oxigénben gazdag vér érje el az aortát.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck