Nyomtatás PDF

Tetanusz

tetanusz, merevgörcs, Clostridium

A tetanuszt (merevgörcs, szájzár) a Clostridium tetani által termelt toxin okozza. A Clostridium tetani spórái a talajban és az állatok ürülékében akár évekig is életképesek maradnak. Ha a tetanuszbaktérium bejut a szervezetbe, a fertőzés kialakulhat akár felszínes, akár mély, szennyezett sebzések esetén.

A szájzár elnevezés az állkapocs izmainak görcséből származik. Bár az Egyesült Államokban egyre ritkább, a tetanusz előfordul szerte a világon, főként a fejlődő országokban.

Az USA-ban elsősorban az égett és operált betegek, illetve az intravénás kábítószer-élvezők veszélyeztetettek tetanusz szempontjából. Szülés után az anya méhében, illetve az újszülött köldökcsonkjában (tetanus neonatorum) is kialakulhat fertőzés.

A tetanuszbaktériumok szaporodásuk közben termelik a toxint, amely a fertőzés tüneteiért felelős.

Tünetek

A tünetek általában a fertőzés után 5-10 nappal jelennek meg, de már 2 nap elteltével is felléphetnek, illetve jóval később, akár 50 nap után jelentkezhetnek. A leggyakoribb tünet az állkapocs merevsége. Előfordulhat még nyugtalanság, a nyelés nehezítettsége, ingerlékenység, fejfájás, láz, torokfájás, hidegrázás, izomgörcsök, valamint a nyak, karok és lábak merevsége. A betegség előrehaladtakor a beteg esetleg alig bírja száját kinyitni (szájzár, trizmus). Az arcizmok a görcs következtében vigyorban rögzülnek, a szemöldök felvonódik. A hasfal, nyak és a hát izmainak merevsége vagy görcse miatt a beteg jellegzetes testtartást vesz fel, a fej és a sarkak hátra húzódnak és a test előre ívelt. A hasüreg alsó részén levő záróizmok görcse következtében székrekedés és vizeletürítési képtelenség léphet fel.

Csekély ingerek - mint zaj, zat vagy az ágy meglökése - fájdalmas izomgörcsöket és fokozott verejtékezést válthatnak ki. Az egész test görcse alatt a merev mellkasizmok és torok görcse miatt a beteg nem tud kiáltani vagy beszélni. Ez az állapot akadályozza a normális légzést, ami oxigénhiányhoz vagy fatális kimenetelű fulladáshoz vezethet.

A beteg általában láztalan. A légzésszám és a szívfrekvencia általában megemelkedik, és a reflexek fokozottá válhatnak.

A tetanusz azonban korlátozódhat a seb körüli izmokra, ilyenkor az izomgörcsök hetekig is fennállhatnak.

Kórisme és kórjóslat

Ha a beteg a közelmúltban sérülést szenvedett, az izommerevség vagy görcs fölkeltheti a tetanusz gyanúját. A Clostridium tetani a sebből vett kenetmintából kitenyészthető, negatív tenyésztési eredmény azonban nem zárja ki a fertőzést.

A tetanusz halálozási aránya világszerte 50%. Legvalószínűbb a végzetes kimenetel az igen fiatalokban, a nagyon idősekben és az intravénás kábítószer-élvezőknél. Ha a tünetek gyorsan súlyosbodnak, illetve ha késlekedik a kezelés, a kórjóslat nagyon rossz.

Megelőzés és kezelés

A tetanusz védőoltással való megelőzése sokkal hatékonyabb, mint a már kifejlődött betegség kezelése. A tetanusz-védőoltást a diftéria (torokgyík) és pertusszisz (szamárköhögés) elleni védőoltásokkal együtt adják kisgyermekkorban. Felnőtteknek 5-10 évente emlékeztető oltást kell adni.

Azoknak a sérülteknek, akik a megelőző 5 év során emlékeztető oltásban részesültek, nincs szükségük további védőoltásra. Ha azonban az utóbbi 5 évben nem történt emlékeztető oltás, a betegnek a sérülést követően a lehető leghamarabb vakcinációban kell részesülnie. Aki egyáltalán nem részesült védőoltásban vagy nem kapta meg a teljes oltási sorozatot, tetanusz-immunglobulin injekciót és a három, havonkénti sorozat első részét kapja meg.

Az azonnali, alapos sebellátás - főként a mély, szúrt sebek esetén - elengedhetetlen, mivel a szennyeződés és az elhalt szövetek kedvező közeget teremtenek a Clostridium tetani szaporodásához. Bár a penicillin és a tetraciklinek hatásosak, a sérült szövetek sebészeti ellátását nem pótolják.

A tetanusz-immunglobulin a toxin semlegesítésére hivatott. A penicillin és a tetraciklinek a további toxintermelést akadályozzák meg. Egyéb gyógyszerekkel biztosítható a nyugtatás, a görcsök kivédése és az izmok elernyesztése.

A beteget általában kórházba utalják, és csendes szobában helyezik el. Középsúlyos-súlyos esetekben a légzés támogatására, lélegeztetésre lehet szükség. A táplálás intravénásan, vagy az orron keresztül a gyomorba vezetett szondán keresztül történik. Gyakran szükség van a hólyag és a végbél katéterezésére az ürítés biztosítása érdekében. A beteget ágyában gyakran kell forgatni és köhögtetni a tüdőgyulladás megelőzése céljából. Fájdalomcsillapításra kodeint kell adni. A normális vérnyomás és szívfrekvencia biztosítása végett egyéb gyógyszerekre is szükség lehet.

Mivel a tetanuszfertőzés nem biztosít immunitást a további fertőzésekkel szemben, gyógyulás után a betegnek a teljes oltási sorozatot meg kell kapnia.


Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck