Elérhetőségünk

2700 Cegléd, Reggel u. 2.
Telefon: (53) 315-114
Nyitva tartás:
Hétköznap: 8:00 - 17:00

2712 Nyársapát, József A. u. 16.
Nyitva tartás:
Hétköznap: 10:00 - 12:00

Ingyenes vérnyomásmérés Cegléden

Nyomtatás PDF

Kezelés

A kezelés a koszorúér-betegség előrehaladásának lassítására, illetve a kockázati tényezők felszámolásával annak visszafordítására tett kísérlettel kezdődik. A rizikófaktorokat, például a magas vérnyomást és a magas koleszterinszint kezelését azonnal meg kell kezdeni. A dohányzásról történő leszokás kiemelt fontosságú. Alacsony zsírtartalmú, változatos étrend és (a legtöbb beteg számára) testmozgás ajánlottak. A súlycsökkentés szintén ajánlott, természetesen csak amennyiben szükséges.
Az angina kezelése részben a tünetek stabilitásától és súlyosságától függ. Amennyiben enyhe-közepes mértékű, stabil tünetek állnak fenn, a kockázati tényezők mérséklése és bizonyos gyógyszerek alkalmazása a legmegfelelőbb. Amennyiben a tünetek gyorsan rosszabbodnak, azonnali kórházi kezelésre van szükség. Ha a kockázati tényezők módosítása érdekében bevezetett életmódbeli változások (például az étrend megváltoztatása) és a gyógyszeres kezelés nem eredményezi a tünetek határozott enyhülését, angiográfiát kell végezni annak megállapítására, hogy van-e szükség koszorúér-bájpassz műtétre vagy angioplasztikára, illetve, hogy ezek kivitelezhetők-e. A sebészi módszerek azonban csak mechanikai eszközök a probléma azonnali megoldására, de nem gyógyítják meg a háttérben álló betegséget. Ahhoz, hogy összességében javítsák a kórjóslatot, a betegnek mindenképp mérsékelnie kell a kockázati tényezőket. Egy 6 hónapos perióduson keresztül az LDL-koleszterinszint gyógyszerek segítségével történő, lehető legnagyobb mértékű csökkentése például ugyanolyan hatékonyan enyhíti az anginát, mint az angioplasztika.
A stabil angina kezelése az isémia megelőzését vagy enyhítését, valamint a tünetek minimálisra csökkentését célozza. Ötféle gyógyszer adható: a béta-blokkolók, a nitrátok, a kálciumcsatorna-blokkolók, az angiotenzin konvertáló enzim- (ACE-) gátlók, valamint a trombocita-aggregáció-gátlók.
Az X-szindrómás betegnek általában nitrátokat vagy béta-blokkolókat adnak tüneteik enyhítésére.
Instabil anginával a beteget általában kórházba utalják, ahol megfigyelés alatt gyógyszeres, és amennyiben szükséges, egyéb terápia is megkezdhető. A betegek véralvadást csökkentő szereket kapnak. Ilyen gyógyszer a heparin (intravénásan adott véralvadásgátló) és az aszpirin (trombocita-aggregációt gátló). Azok, akik allergiásak az aszpirinre, tiklopidint vagy klopidogrelt kapnak helyette. IIb/IIIa glikoprotein-gátlók (a trombocita-aggregáció-gátlók egy további típusa), például abciximab és tirofibán is adható. A szív terhelésének csökkentésére béta-blokkolókat és intravénás nitroglicerint adnak. Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre, a koronarográfiát, ha lehetséges, angioplasztika követi, vagy koszorúér-bájpassz műtétre lehet szükség. A döntés az angioplasztika vagy a koszorúér-bájpassz műtét mellett számos tényezőt figyelembe véve születik meg: milyen súlyos a betegség, illetve melyek a beteg egyéb jellemzői (az életkorát is beleértve).


Gyógyszeres terápia

A béta-blokkolók gátolják az adrenalin és a noradrenalin hormonok hatását a szívre, és egyéb szervekre. Ezek a hormonok gyorsabb és erősebb összehúzódásra késztetik a szívet, a legtöbb arteriolát pedig összehúzódásra serkentik (emelve a vérnyomást s ) Ezek a gyógyszerek ezért csökkentik a nyugalmi pulzusszámot és a vérnyomást, terhelés alatt pedig határt szabnak mindkettő emelkedésének, vagyis csökkentik az oxigénigényt. A béta-blokkolók mérséklik a szívroham és a hirtelen halál kockázatát, javítva a koszorúérbetegek hosszú távú esélyeit.


A nitrátok , például a nitroglicerin, tágítják az ereket. Hosszú és rövid hatóidejű gyógyszerek is szedhetők. A nitroglicerin - egy rövid hatóidejű nitrát származék - szedése általában 1-3 percen belül oldja az anginás rohamot, hatása harminc percig tart. A gyógyszert általában a nyelv alá helyezett (szublingvális) tabletta, vagy a szájon át belélegzett spray formájában alkalmazzák. Alternatív megoldásként a tablettát az íny mellé is lehet helyezni. A krónikus, stabil anginás betegek mindig tartsanak maguknál nitroglicerin tablettát vagy spray-t. Hasznos lehet még az előre láthatólag anginát okozó terhelési szint elérése előtt bevenni egy tablettát.
A hosszú hatóidejű nitrátokat (például az izoszorbid) napi egy-négy alkalommal, szájon át szokták bevenni. A bőrtapaszok és a krémek, amelyekben a gyógyszer a bőrön keresztül órákon át folyamatosan szívódik fel, szintén hatékonyak. Ezek a gyógyszerek rendszerint hamar elveszítik hatékonyságukat. A legtöbb szakember azt ajánlja, a betegek tartsanak minden nap 8-12 órás szünetet a gyógyszer szedésében, lehetőleg éjszaka, hacsak az angina nem éppen akkor jelentkezik. Ez segít a gyógyszerek hatékonyságát hosszú távon fenntartani. A béta-blokkolókkal ellentétben a nitrátok nem csökkentik a szívroham és a hirtelen halál kockázatát, viszont nagymértékben enyhítik a koszorúérbetegek tüneteit.
A kálciumcsatorna-blokkolók megakadályozzák az erek szűkületét (konstrikcióját, összehúzódását), és képesek megszüntetni a koszorúér-görcsöt (spazmust). A variáns angina kezelésében is hatékonyak. Minden kálciumcsatorna-blokkoló csökkenti a vérnyomást. Egyesek közülük, például a verapamil és a diltiazem, a szívfrekvenciát is csökkentik. Ez sok beteg számára hasznos lehet, különösen azoknak, akik nem szedhetnek béta-blokkolót.
Az ACE-gátlókat , például a ramiprilt, gyakran adják olyan betegeknek, akiknek a koszorúér-betegségre, például anginára utaló leleteik vannak. Ezek a gyógyszerek képesek csökkenteni a szívroham, valamint a koszorúér-betegségből eredő egyéb halálozások kockázatát.
A trombocita-aggregáció-gátló gyógyszerek, például az aszpirin, a tiklopidin és a klopidogrel, úgy módosítják a vérlemezkéket, hogy azok ne tapadjanak az erek falára. A vérrel keringő vérlemezkék (trombociták) teszik lehetővé, hogy az ér sérülésekor véralvadék (trombózis) képződjön. Amikor azonban az artériák falában elhelyezkedő aterómák felszínén gyűlnek össze, a kialakuló vérrög szűkítheti, vagy akár el is zárhatja az artériát, ezzel szívrohamot okozva. Az aszpirin visszafordíthatatlan változásokat hoz létre a vérlemezkében, így csökkenti a koszorúér-betegségből eredő halálozás kockázatát. A legtöbb koszorúérbetegnek ajánlott napi egy bébi aszpirin, egy fél vagy egy teljes felnőtt aszpirin bevétele, a szívroham kockázatának csökkentésére. Akik allergiásak az aszpirinre, tiklopidint vagy klopidogrelt szedhetnek helyette. Anginás betegeknek is szoktak trombocita-aggregáció-gátló gyógyszert adni, hacsak nincs valami ellenjavallat; például vérzési rendellenességben szenvedő beteg nem szedhet ilyen szert.

<<< Angina (okok, panaszok, kórisme)