Elérhetőségünk

2700 Cegléd, Reggel u. 2.
Telefon: (53) 315-114
Nyitva tartás:
Hétköznap: 8:00 - 17:00

2712 Nyársapát, József A. u. 16.
Nyitva tartás:
Hétköznap: 10:00 - 12:00

Ingyenes vérnyomásmérés Cegléden

Nyomtatás PDF

A lyukak (kariesz) a fog sérült területei, amik a fog külső, kemény felszínét (a fogzománcot) fokozatosan feloldó, és a fog belseje felé terjedő folyamat eredményei.
A közönséges nátha és az ínybetegségek mellett a fogszuvasodás az embereket leggyakrabban sújtó betegségek egyike. Ha a lyukakat nem kezeli fogorvos, azok tovább növekednek. A kezeletlen lyuk - súlyosan elhanyagolt esetben a fog elvesztéséhez vezethet.
A fogszuvasodás kialakulásához az erre hajlamos fog, savtermelő baktériumok és a baktériumok szaporodásához szükséges tápanyagok jelenléte szükséges. A fogszuvasodásra hajlamos fog zománcában viszonylag kevés a védő fluorid, vagy olyan rovátkák, rések és repedések vannak rajta, amikben lepedék gyűlhet fel. A rossz szájhigiéné, ami lepedék és fogkő kialakulásához vezet, meggyorsíthatja ezt a folyamatot. Fogszuvasodás Bár a szájban sokféle baktérium található, ezek közül csak néhány termel fogszuvasodást okozó savakat. A fogszuvasodást okozó leggyakoribb baktérium aStreptococcus mutans.
Egyes emberek szájában különösen aktív, fogszuvasodást okozó baktériumok vannak. Ezek a baktériumok puszival vagy közös evőeszközökkel juthatnak át a szülőkből a gyermekre. Amint az első fogak megjelennek, a baktériumok elszaporodnak, és ezután fogszuvasodást okoznak. Épp ezért a családokban halmozottan előforduló fogszuvasodás nem feltétlenül a rossz szájhigiéné, vagy a rossz étkezési szokások következménye.
A fogszuvasodás terjedése:A fogzománc szuvasodása lassú folyamat. Amint azonban eléri a fog második rétegét, a némileg puhább és kevésbé ellenálló fogállományt (dentint), terjedése a fog ereket és idegeket tartalmazó legbelső rész, a fogbél felé felgyorsul. A szuvasodásnak akár fél-, egy évbe is telhet a fogzománc áttörése, a fogállományból a fogbélbe azonban - ami sokkal nagyobb távolság - már 2-3 hónap alatt is eljuthat. Ezért a foggyökér szuvasodása (ami a dentinben kezdődik) rövid idő alatt jelentős fogpusztuláshoz vezethet.
A sima felszín szuvasodása, ami a leginkább megelőzhető és visszafordítható folyamat, terjed a leglassabban. A sima felszín szuvasodása fehér foltként kezdődik ott, ahol a baktériumok lebontják a zománcban levő kálciumot. A szuvasodásnak ez a fajtája általában 20-30 éves korban kezdődik.
A mély barázdák szuvasodása általában a maradandó fogakban, a tizenéveseken kezdődhet, a rágófelület mélyedéseiben és a hátsó fogak arc felőli részén alakul ki, terjedése gyors. Sokan nem képesek megfelelően tisztítani ezeket a szuvasodásra hajlamos területeket, mert azok keskenyebbek, mint a fogkefe sörtéi.
A gyökér szuvasodása az íny védelme alól kikerült gyökér borításán (a cementen) alakul ki, általában középkorúnál idősebb emberekben. A szuvasodás oka gyakran a gyökér környéki területek tisztításának nehézsége, a kevés nyál, a magas cukortartalmú étrend vagy mindezek kombinációja. A gyökér szuvasodását a legnehezebb megelőzni.


Panaszok, tünetek


Az, hogy a fogszuvasodás okoz-e fájdalmat, attól függ, hogy a fog mely részét érinti, és hogy milyen mélyre terjed ki. A fogzománc szuvasodása nem okoz fájdalmat, a fájdalom a fogbél elérése után kezdődik. A beteg esetleg csak akkor érez fájdalmat, ha valami hideget iszik, vagy édességet eszik. Ez arra utal, hogy a fogbél még egészséges. Ha ebben a szakaszában kezeli, a fogorvos helyre tudja állítani a fogat, és feltehetőleg nem jelentkezik további fájdalom vagy rágási nehézség.
Ha a szuvasodás megközelíti vagy eléri a fogbelet más a teendő. A fájdalom a kiváltó ok (hideg víz például) megszűnte után is fennmarad, vagy ok nélkül is fájhat (spontán fogfájás).
Ha a fogbél végérvényesen károsodott, és ezt követően elhalt, a fájdalom átmenetileg megszűnhet, később azonban érzékennyé válhat harapásra, vagy a nyelv, illetve az ujjak nyomására. Ennek oka vagy a foggyökér vége körüli terület gyulladása, vagy fertőzéses tályog (gennygyülem) lehet. A fog körül összegyűlő genny kifelé nyomja a fogat a fogágyból. A harapás visszanyomja a fogat a helyére. Ez rendkívüli fájdalommal jár. A genny további szaporodása a környező íny megduzzadásához vezet, vagy szétterjed az állkapocsban cellulitiszt (sejtszövet-gyulladás) okozva és sipolyon át a szájüregbe törhet, vagy akár a bőrön keresztül az állkapocs mellett ürülhet.


Kórisme és megelőzés


Ha a szuvasodást még a fájdalom jelentkezése előtt kezelik, a fogbél sérülésének esélye csökken, a fog nagyobb része menekül meg. A szuvasodás korai felismeréséhez a fogorvos rákérdez a fájdalomra, megszemléli a fogakat, fogászati eszközökkel megvizsgálja azokat, szükség esetén röntgenfelvételeket készíttet. 6-12 havonta tanácsos fogászati vizsgálaton részt vennie, bár nem minden alkalommal készítenek röntgenfelvételt. A fogorvos megítélésétől függően erre minden 12-36 hónapban kerül sor.
Öt kulcsfontosságú lépés a szuvasodás megelőzősére: jó szájhigiéné, megfelelő étkezés, esetleg fluoridok alkalmazása, megfelelő időben történt barázdazárás és antibakteriális módszerek.
Szájhigiéné:A jó szájhigiéné fenntartása kétszeri, reggeli utáni és lefekvés előtti fogmosást valamint a lepedék fogselyemmel történő eltávolítását jelenti, és segít megelőzni a felszínek szuvasodását. A fogmosás a fogak tetején és oldalain előzi meg a lyukak kialakulását, fogselyem segítségével pedig a fogkefe által el nem érhető területek, a fogak közti rések tisztíthatók meg.
Az elektromos és az ultrahangos fogkefék kiválóak, de a helyesen használt hagyományos fogkefe is megfelelő. Normálisan a fogmosás körülbelül 3 percig tart. A fogselymet finoman előre-hátra mozgatjuk a fogak között, majd "C" alakban körbeforgatjuk a fog körül, az íny vonalában. Függőleges irányú mozdulatokkal a fogselyem a lepedéket és az ételmaradékokat is eltávolítja.
Kezdetben a lepedék puha, és 24 óránkénti letisztítása fogkefe és fogselyem segítségével általában megelőzi a szuvasodást. Amint a lepedék elkezd megkeményedni (a folyamat mintegy 24 óra után kezdődik), az eltávolítása nehezebbé válik.
Étkezés: Habár valamilyen mértékben minden szénhidrát növeli a fogszuvasodás esélyét, a legnagyobb veszélyt a cukrok jelentik. Minden egyszerű cukor, például a kristálycukor (szacharóz), a mézben található cukrok (levulóz és dextróz), a gyümölcscukor (fruktóz) és a tejcukor (laktóz) is ugyanolyan hatással van a fogakra. Ha a lepedék cukrot tartalmaz, az abban találhatóStreptococcus mutansbaktériumok savat kezdenek termelni. Az elfogyasztott cukor mennyisége kevéssé lényeges, az számít, mennyi ideig érintkezett a cukor a fog felszínével. Tehát egy cukros ital elfogyasztása egy óra alatt ártalmasabb, mint egy cukorka elszopogatása 5 perc alatt, pedig ez utóbbi több cukrot tartalmaz.
A fogszuvasodásra hajlamos embereknek ritkábban szabad csak cukros finomságokat fogyasztaniuk. A finomságok elfogyasztása után a szájöblítés eltávolíthatja a cukor egy részét, a fogmosás ennél hatékonyabb. A mesterséges szerrel édesített italok fogyasztása szintén segít, habár a szénsavas diétás kólák a szuvasodást elősegítő savakat tartalmaznak. A tea és a kávé cukor nélküli fogyasztása is megelőzheti a lyukak kialakulását, főleg a szabadon levő gyökérfelületeken.
Fluorid:A fluorid ellenállóbbá teszi a fogat, főleg a fogzománcot, a szuvasodást okozó savakkal szemben. A belsőleg alkalmazott fluorid a fogak növekedése és megszilárdulása során - 11 éves korig - hatásos. A víz fluorozása a leghatékonyabb módszer a gyermekek ellátására; mára az Egyesült Államok lakosságának a fele megfelelő fluoridtartalmú vizet iszik a szuvasodás csökkentése érdekében. A túl sok fluoridot tartalmazó víz azonban a fogak foltosodását, elszíneződését (fluorózist) okozhatja. Ha a gyermek által fogyasztott víz nem tartalmaz elegendő fluoridot, az orvos vagy a fogorvos fluoridos cseppet vagy tablettákat írhat fel. A fogorvos a szuvasodásra hajlamos személyekben közvetlenül a fogakon is alkalmazhat fluoridos kezelést. A fluorid tartalmú fogkrémek és szájöblítők gyermekek és felnőttek számára egyaránt jótékony hatásúak.
Lezárás:A lezárással az általában a fogak rágófelszínén található, nehezen elérhető árkok és barázdák védhetők meg. A lezárandó terület alapos megtisztítása után a fogorvos savas oldattal megérdesíti a fogzománcot, segítve a lezárás foghoz tapadását. Ezután folyékony műanyaggal feltölti az árkokat és a redőket. Ez, amint megszilárdult, olyan hatékony védelmet képez, hogy az alatta maradt baktériumok a továbbiakban nem termelnek savat, mivel a táplálék nem jut el hozzájuk. A lezárások mintegy 90%-a megmarad egy évig, és 60%-a tíz év után is. A fogorvosi vizsgálat során megoldható az esetleg pótlásra szoruló lezárás javítása, vagy cseréje.
Antibakteriális kezelés:A fogszuvasodásra fokozottan hajlamos egyénekben antibakteriális terápiára lehet szükség. A fogorvos először eltávolítja a szuvasodott területeket, és lezárja a fog nyílásait, repedéseit. Ilyenkor abban reménykednek, hogy a szuvasodást okozó baktériumok helyét kevésbé ártalmasak veszik át. A baktériumok kordában tartására az illető napi fluoridos szájöblítést végezhet, és xilit (a lepedékben található baktériumokat gátló édesítőszer) tartalmú rágógumit fogyaszthat.

Kezelés


Ha a szuvasodást még a fogzománc teljes rétegének elérése előtt megfékezték, a fogzománc képes megjavítani önmagát (remineralizáció) egyidejű fluoridos kezelés alkalmazásával. A fluoridos kezelés olyan erősségű fluorid-tartalmú szájöblítővel történik, ami már vényköteles. Ha a szuvasodás már elérte a zománc-, illetve a dentinállományt, a fogorvos fúrással távolítja el a sérült részt, majd a keletkezett lyukat tömőanyaggal feltölti (betömi). A szuvasodás korai kezelése megőrzi a fog keménységét, és korlátozza a fogbél sérülésének esélyét.
Tömések:A tömések változatos anyagokból készülhetnek, és a fog belsejébe, vagy aköré is helyezhetők. A hátsó fogaknál, ahol az erősség nagyon fontos, és az ezüstszín nem zavaró, régebben általában ezüstamalgámot (réz, ezüst, higany, ón, és ritkán cink, palládium vagy indium keveréke) alkalmaznak. Az ezüstamalgám viszonylag olcsó, és átlagban 14 évig tart ki, de megfelelő szájápolással akár 40 évig is ép maradhat. A tömésből távozó minimális mennyiségű higany nem jelent veszélyt az egészségre. Napjainkban az amalgámtöméseket felváltották a zománcszilárdságú és -szerkezetű esztétikus tömőanyagok. Az aranytömések (borítások és inlay-k) drágábbak, és végleges felhelyezésükhöz legalább két kezelésre van szükség de tartósságuk miatt sok esetben ideálisak. A kompozíciós tömőanyagokat és a porcelántöméseket elsősorban a metszőfogaknál alkalmazzák, ahol az ezüstös szín feltűnő lenne. Azonban ezeket a töméseket is egyre gyakrabban alkalmazzák az őrlőfogak kezelésében. Jóllehet előnyük, hogy színük nem tér el a fogétól, de jóval drágábbak, mint az ezüstamalgám, és esetleg kevésbé tartósak, főleg az őrlőfogakban, amelyekre rágásnál a legnagyobb teher hárul.
Az üveg ionomer cementekből a fogak színével megegyező tömések készíthetők, és úgy tervezték, hogy felhelyezése után fluoridot bocsásson ki magából, ami hasznos lehet szuvasodásra fokozottan hajlamos egyénekben. Használható a túlságosan erőteljes fogmosás miatt megsérült területek helyreállítására is.
Gyökérkezelés és foghúzás:Amennyiben a szuvasodás már visszafordíthatatlan károsodásokat okozott a fogbélben, a fájdalom megszüntetésének egyetlen módja a fogbél eltávolítása gyökérkezeléssel (endodontikus kezelés) vagy a fog kihúzásával.
A kihúzott fogat minél hamarabb pótolni kell, ellenkező esetben a környező fogak helyzete, és ezen keresztül a harapás is megváltozhat.
Hidak és koronák:A kihúzott fogat híddal (fix pótlás, úgy, hogy a hiányzó fog két oldalán levő fogat koronával látják el) vagy kivehető részleges műfogsorral lehet pótolni. Lehetőség van műfog (implantátum) beültetésére is.
A korona a fog tetejére illeszkedő pótlás. A megfelelő korona elkészítéséhez legalább kétszer kell felkeresni a fogorvost, de néha ennél több alkalomra is szükség lehet. Az első vizit során a fogorvos finom csiszolással előkészíti a fogat, lenyomatot vesz róla, majd ideiglenes koronát helyez fel. Ezután a fogtechnikus műhelyében a lenyomat segítségével elkészítik a végleges koronát. A következő kezelésen az átmeneti korona eltávolítása után az előkészített foghoz rögzítik a végleges koronát.
A koronát általában arany- vagy más fémötvözetből készítik. Porcelán segítségével a fém színe elrejthető. A korona készülhet teljes egészében porcelánból is. A kizárólag porcelánból vagy hasonló anyagból készült korona törésére is nagyobb az esély, mint a fém alapú, porcelánnal leplezett koronáknál.


Fogbélgyulladás


A fogbélgyulladás (pulpitisz) a fogbél (pulpa), a fog legbelső, idegeket és ereket tartalmazó részének fájdalmas gyulladása.
A fogbélgyulladás leggyakoribb oka fogszuvasodás, és ezt követi a sorban a sérülés. Az enyhe gyulladás, amennyiben kezelik, nem okoz maradandó károsodást a fogban. A súlyos gyulladás a fogbél elhalásához vezethet.


Panaszok, tünetek és kórisme


A fogbélgyulladás jelentős fogfájást okoz. Bizonyos vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy van-e esély a fogbél megmentésére. A fogorvos például valamilyen forró vagy hideg ingert alkalmaz. Ha a fogfájás az inger megszűnte után is fennmarad, vagy ha a fájdalom spontán jelentkezik, a fogbél valószínűleg már nem menthető meg.
A fogorvos elektromos fogbél-vizsgáló berendezést is alkalmazhat, ami kimutatja, hogy él-e a fogbél, annak állapotáról azonban nem szolgáltat információt. Ha a beteg érzi a készülék által leadott apró elektromos kisülést, a fogbél életben van. A nyomás érzékenység gyakran azt jelenti, hogy a gyulladás átterjedt a környező szövetekre is.

Kezelés

A gyulladás elmúlik, amint annak okát megszüntetik. Amennyiben a pulpitiszt korán felfedezték, ideiglenes gyógytöméssel a fájdalom megszüntethető. Ez a tömés 6-8 hétig maradhat benn, majd végleges tömésre kell cserélni. Gyakran a végleges tömés rögtön behelyezhető.
Ha a fogbél sérülése kiterjedt és visszafordíthatatlan, a fájdalom megszüntetésének egyetlen módja a fogbél eltávolítása gyökérkezeléssel vagy foghúzással.


Gyökércsúcsi tályog


A gyökércsúcsi tályog a fogról a környező szövetekre átterjedt fertőzés következtében kialakult tályog.
A szervezet a fertőzésre nagyszámú fehérvérsejt támadásával reagál, a genny ezekből a fehérvérsejtekből, elhalt szövetből és baktériumokból áll. A fogak fertőzéséből eredő genny általában először az ínybe tör be, ezért a foggyökér körüli íny megduzzad. A fog helyzetétől függően a genny betörhet a lágy szövetekbe is (cellulitiszz), ami az állkapocs duzzanatát okozza, illetve a szájfenékbe, az orca területre vagy akár a bőrbe is.
A fogorvos a tályogot vagy a cellulitiszt a fertőzés megszüntetésével és a genny lebocsátásával kezeli, gyökérkezelést igényel majd azt követő műtétet (gyökércsúcs rezekció). Gyakran antibiotikumot ír fel a fertőzés megszüntetésére, de a beteg fogbél és a genny eltávolítása fontosabb.


Ínygyulladás


A gingivitisz az íny (gingiva) gyulladása. A gingivitisz rendkívül gyakori betegség, melynek során az íny vörössé, duzzadttá, vérzékennyé válik. Korai szakaszában kevés fájdalmat okoz, ezért nem szokták észrevenni. A kezeletlen gingivitisz azonban periodontitisszé - a támasztószövetek összes rétegére kiterjedő gyulladássá - egy súlyosabb ínybetegséggé fejlődhet, ami akár fogvesztést is okozhat.


Lepedék által okozott ínygyulladás


A betegség messze leggyakoribb oka a nem megfelelő fogmosás és fogselyem-használat hiánya. A kellő tisztítás hiányában a lepedék (főleg baktériumokból álló filmszerű anyag) megmarad a fogakon az íny vonalában. Lepedék gyűlhet fel a hibásan illeszkedő töméseknél és a rosszul tisztított részleges fogpótlások, hidak és fogszabályzók körül elhelyezkedő fogakon is. Ha a lepedék több mint 72 órán keresztül megmarad, már egyre nehezebben eltávolítható anyaggá, majd további napok, esetleg hetek múlva fogkővé (kalkulusszá) alakul, amit fogkefével és fogselyemmel már nem lehet maradéktalanul eltávolítani.
Az íny az egészséges rózsaszín helyett vöröses színű lesz, megdagad, és lazává válik, ahelyett, hogy stabilan és szorosan körülölelné a fogat. Az íny könynyen vérezni kezdhet, különösen étkezés és fogmosás során. Lepedék kiváltotta súlyos esetben reggelre összevéreződhet a párnahuzat.
A lepedék által okozott gingivitisz megfelelő szájhigiénével - fogkefe és fogselyem napi használatával - megelőzhető. Egyes szájöblítők is segítenek megelőzni a lepedék kialakulását. Akiknél jellemző a gyakori fogkőképződés, speciális fogkő-gátló fogkrémmel küzdhetnek annak megjelenése ellen. A kialakult fogkövet csak fogorvos tudja eltávolítani. A fogkő kialakulásának ütemétől függően a szakember által végzett tisztításra 3-12 havonta lehet szükség. A rossz szájhigiéne, ínygyulladás kialakulásához vezető, vagy fokozott lepedékképződési hajlamot okozó, kezelést igénylő állapotok még gyakoribb tisztítást tehetnek szükségessé. Mivel az íny vérellátása egészséges esetben kitűnő, a lepedék és a fogkő eltávolítása után hamar gyógyul, és mindaddig az is marad, amíg a páciens rendszeresen tisztítja fogait.


Gyógyszer által okozott ínygyulladás


Néhány gyógyszer ínyszövet-burjánzáshoz vezethet, ezáltal nehezebbé válik a lepedék eltávolítása, és gyakran alakul ki gingivitisz. A fenintoin (görcsrohamgátló), a ciklosporin (szervátültetésen átesettek szedik) és a kálciumfelszívódást blokkolók, például a nifedipin (vérnyomás és szívritmuszavarok kezelésére szolgál) okozhat ilyen burjánzást. A szájon át vagy injekcióban alkalmazott fogamzásgátlók is súlyosbíthatják az ínygyulladást, akárcsak az ólom, a bizmut vagy más nehézfém, például nikkel (ékszerek készítésénél használatos).
A gingivitisz kialakulásához vagy súlyosbodásához vezető egészségügyi állapotokat kezelni kell. Ha valakinek íny-burjánzást okozó gyógyszert kell szednie, a felesleges ínyszövet sebészi eltávolítására lehet szükség. A lelkiismeretes otthoni szájhigiéne és a gyakori, fogorvos, vagy szájhigiénikus által végzett tisztítás azonban lelassíthatja az íny növekedését, és szükségtelenné teheti a műtéti beavatkozást.
Vitaminhiány által okozott ínygyulladás
Ritka esetben a vitaminhiány is gingivitiszt okozhat. A C-vitamin hiány (skorbut) gyulladt, vérző ínyt eredményez. A niacinhiány (pellagra) szintén gyulladást és ínyvérzést okoz, emellett hajlamossá tesz több szájfertőzésre, például a szájpenészre és a nyelvgyulladásra (glosszitiszre) is.
A C-vitamin- és a niacinhiány C-vitamin és niacin tartalmú készítmény és több friss gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend kombinációjával orvosolható.


Fertőzéses eredetű ínygyulladás


Vírusos fertőzések is okozhatnak gingivitiszt. A heveny herepeszes gingivosztomatitisz az íny és a száj egyéb részeinek fájdalmas, vírusos fertőzése, oka a herpesz-vírus. A fertőzés hatására az íny élénkvörössé válik, továbbá kis, fehér vagy sárga sebek alakulnak ki a szájban.
A betegség általában 2 héten belül kezelés nélkül is javulni kezd. Az intenzív tisztítás nem segít, ezért a betegnek, amíg a fertőzés fájdalmat okoz, óvatosan kell fogat mosnia. A fogorvos ilyenkor valamilyen érzéstelenítő hatású szájöblítőt ajánl az evés és az ivás során jelentkező kellemetlenségek enyhítésére.
Ugyancsak ínygyulladást eredményezhetnek egyesgombás fertőzésekis. A gombák közönségesen csak nagyon kis mennyiségben növekednek a szájüregben. Antibiotikumok, vagy az általános egészségi állapot romlása, elhanyagolt műfogsorok miatt a gombák száma megemelkedhet. A szájpenész (kandidiázis) gombás fertőzés, amelyben az elszaporodó gombák, különösen aCandida albicansaz ínyt izgató, fehér filmréteget hoznak létre. A film a nyelvet és a száj sarkait is beboríthatja, ledörzsölése után vérző felszínt hagyva maga után.
A szájpenészt valamilyen gombaellenes szer, például nisztatin tartalmú szájöblítő alkalmazásával lehet kezelni. A jó szájhigiéne (gyakori tisztítás fogkefével, fogselyemmel) és a háttérben álló fogászati problémák, például a hibásan illeszkedő protézis kezelése, szintén segíthet. A műfogsor is áztatható nisztatin tartalmú oldatban éjszakánként.
Az elgombásodott fogsor, a műanyag mikrorepedései miatt inkább cserére szorul!


Terhesség által okozott Ínygyulladás


A terhesség súlyosbíthatja az enyhe gingivitiszt, főleg a hormonális változások miatt. A terhes nők egy része tudtán kívül ronthat a helyzeten a szájhigiéné elhanyagolásával, mivel reggeli hányingerük van. A terhesség alatt akár kisebb irritáció, gyakran egy fogkő, az ínyszövet terhességi ínygyulladásnak nevezett, daganatszerű burjánzásához vezethet. A duzzadt szövet, ha megsérül, könnyen vérezni kezd, és zavarhatja az étkezést is.
Ha a terhes nő a reggeli hányingerek miatt nem ápolja fogait, a fogorvos olyan módszereket javasolhat a fogak és az íny tisztántartására, amelyek nem fokozzák az émelygést. A zavaró terhességi ínyszövet szaporulatok műtéttel távolíthatók el, azonban a terhesség végéig, néha még az után is visszatérhetnek.


A menopauza által okozott ínygyulladás


A menopauza deszkvamativ (hámhiánnyal járó) gingivitiszt, egy kevéssé ismert, fájdalmas állapotot hozhat létre, leggyakrabban posztmenopauzában levő nőkben. Ennek során az íny külső rétegei eltávolodnak az alattuk fekvő szövettől, felfedve az idegvégződéseket. Az íny annyira lazává válhat, hogy külső rétegeit egy vattacsomóval le lehet törölni, vagy a fogorvos sűrített levegővel el tudja "fújni".
Ha a menopauza során a betegség megjelenik, a hormonpótló terápia segíthet. Egyébként a fogorvos kortikoszteroidos tablettákat, vagy közvetlen az ínyre helyezhető pasztát írhat fel.


Leukémia által okozott ínygyulladás


A leukémia is okozhat ínygyulladást. Tény, hogy a leukémiás gyermekek negyedében a gingiva hiperplázia a betegség első jele. A gyulladást az ínyt beszűrő leukémiás sejtek hozzák létre, a fertőzésekkel szemben lecsökkent védekezés pedig súlyosbítja azt. Az íny vörössé válik, és könnyen vérezni kezd. A vérzés gyakran hosszú percekig vagy még tovább tart, mivel leukémiásokban a vér nem alvad normálisan.
A leukémiás beteg megelőzheti a vérzést, ha a fogakat és az ínyt fogkefe és fogselyem helyett óvatosan, puha gézzel vagy szivaccsal törli le. A fogorvos klórhexidin tartalmú szájöblítőt írhat fel a lepedékképződés csökkentésére, és a fertőzések megelőzésére. Ha a leukémia remisszióba kerül (a tünetek csökkennek, a laboratóriumi eredmények javulnak), jó fogápolással az íny ismét egészségessé válhat.


Beékelődött fog által okozott ínygyulladás


Ínygyulladás alakulhat ki az áttörésben elmaradt fog koronáját körülvevő ínyszövetben is. Ebben a perikoronitisznek nevezett állapotban az íny részben fedi az áttörésben lévő fogat. A csak részben kinőtt fog körüli ínylebenyben folyadék, ételmaradékok és baktériumok gyűlhetnek fel. A perikoronitisz leggyakrabban a bölcsességfogakban, közülük is elsősorban az alsókban jelentkezik. Ha a felső bölcsességfogak nőnek ki hamarabb, a lebenyre ráharapva tovább növelhetik annak izgalmát. Fertőzések alakulhatnak ki, amik átterjedhetnek a torokra vagy az orcára.
Perikoronitisz esetén a fogorvos kitisztítja a lebeny alatti területet, kiöblíti onnan az ételmaradékot és a baktériumokat. Ha a röntgenfelvételek alapján valószínűsíthető, hogy az alsó fog nem fog teljesen áttörni, a fogorvos eltávolíthatja a felső fogat, és antibiotikus kezelést írhat elő az alsó fog eltávolítása előtti néhány napra. Néha az alsó fogat azonnal eltávolítják.


Ínysorvadás


Az ínysorvadás a fog alapjánál található ínyszövet elvesztése, ami a gyökér felszínének szabaddá válásával jár. A sorvadás általában a durva tisztítás következménye, de okozhatja sérülés vagy a vékony, kényes ínyszövet természetes fejlődése is. A legtöbb emberben előfordul kisebb sorvadás.
A sorvadás miatt a fog különösen érzékennyé válhat a hidegre, az édes ételekre vagy az érintésre. A betegséget csontpusztulás kísérheti, és a foggyökerek szuvasodásának veszélye is megnőhet.
Kezelésre akkor van szükség, ha az íny vagy a fogak érzékennyé válnak, vagy ha nehezen eltávolítható lepedék alakul ki. A kezelés szövet-átültetéssel történik, melynek során a szájpadlásról vagy donorszövetből nyert lágy szövetet a beteg területre varrják.

Forrás: drinfo.hu